Hírek

Megkötötte a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a keretszerződést az egészségügyi szolgáltatókkal, így a következő egy évben minden téren biztosított a lakosok számára az alapellátás. A pénztár adatai szerint megyei szinten 382 megállapodást kötöttek összesen 386 szolgáltatóval. Duda Tihamér, a biztosítási pénztár megyei vezetője rámutatott: a lakosok és a szolgáltatók számát figyelembe véve megfelelő mértékű a lefedettség, de vannak olyan települések, elsősorban elszigetelt falvak, ahol szükség lenne még háziorvosokra. A pénztár Hargita megyében 152 háziorvossal írt alá egyéves megállapodást. Az igazgató azt is elmondta: a vidéken dolgozó szakemberek pluszjuttatásban részesülnek attól függően, hogy rendelőjük mennyire félreeső helyen van. Az illetékesek azt is közölték: 122 gyógyszertárral kötöttek szerződést, míg a járóbeteg-rendelői szakorvosi vizsgálatok biztosítása érdekében 33 megállapodás született. A 2016–2017-es egészségügyi alapcsomagba a fogászati szolgáltatások is bekerültek, ennek nyomán a biztosítási pénztár 39 fogorvossal állapodott meg, ez a megye szakembereinek mintegy húsz százaléka. E téren meglehetősen hiányos az ellátás, számos településen ugyanis egyáltalán nem dolgozik a biztosítóval szerződött fogorvos. A kórházaknak nyújtott finanszírozás megyeszerte 1724 ágy fenntartását fedezi, ebből 667 a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházban van fenntartva. Ezenkívül négy laboratóriumi egészségügyi szolgáltatóval is szerződtek. Duda Tihamér rámutatott: a szakorvosok tekintetében Hargita megyében nincsenek komoly gondok, néhány helyen tapasztalnak hiányt. A pénztár igazgatója arról is beszámolt: bizonyos feltételek mellett van lehetőségük arra, hogy szakorvosokat alkalmazzanak – akár év közben is.

A rendszerváltás óta először jutnak ingyentankönyvekhez a tizenegyedik és tizenkettedik osztályos diákok. Az oktatási minisztérium a múlt hét folyamán egyeztetett a könyvkiadók képviselőivel a tankönyvek leszállításának feltételeiről, hétfőn pedig elkezdődtek a szerződéskötések is. Király András, államtitkár kitért arra, hogy magyar nyelvű tankönyveket is tartalmaz a huszonhétmillió lej értékű állami befektetés, és biztos abban, hogy minden magyar nyelvű iskolásnak jut majd magyar nyelvű tankönyv. Továbbá kifejtette, a tankönyvek megszerkesztésekor figyelembe vették az érettségi követelményeket, így sikerült kibővíteniük a kiadványokat olyan fejezetekkel, amelyek az érettségi szempontjából a legrelevánsabbak a diákok számára. Az oktatási intézmények képviselői egyébként szkeptikusok a tankönyvek megjelenésének határidejét illetően. Ezzel kapcsolatban Király András azt mondta, bízik a határidők betartásában. Az előző 26 évben az állam nem biztosított ingyenes tankönyveket a 11. és 12. osztályosok számára, ezért az iskolások saját költségükön kényszerültek megvásárolni a kiadványokat. Habár a múlt tanévben ötvenöt lejt visszatérítettek az iskolásoknak, ez az összeg három tankönyv megvásárlását sem fedezte.

A tej-kifli program mellett almát is kapnak majd a diákok szeptembertől. Ezzel friss gyümölcsök fogyasztására ösztönözné az állam az általános iskolásokat. Az oktatási minisztérium által közzétett nyilvántartás szerint szeptember 12-étől több mint másfél millió diák fogyaszthat almát az iskolában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóságok, valamint a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) közreműködésével. A gyümölcsfogyasztást bátorító programot négyéves futamidőre tervezik, ennek keretében napi 0,37 lej értékben kapnának gyümölcsadagot az 1–8. osztályosok. A programot 66 millió lejes költségvetésből bonyolítanák le, ebből 31,6 millió lejt az Európai Unió biztosít. Hargita megyében korábban – 2010-ben – már volt hasonló próbálkozás, akkor a projekt pénzügyi részét a megyei tanácsok biztosították a helyi közigazgatási intézményeknek. A legfontosabb a gyermekek táplálkozásában az lenne, hogy friss, évszaknak megfelelő idénygyümölcsöt kapjanak – mondta el Nagy Bea táplálkozásszakértő. Naponta ötször kellene egy ilyen korú gyermeknek minél többféle variációban zöldséget, gyümölcsöt fogyasztania. A szakértő szerint minden hasonló programot támogatni kell.

Eddig 1,13 milliárd lej értékű ingatlanhitel tulajdonosai jelezték, hogy törlesztési kötelezettségeik teljesítése helyett átadnák az ingatlanfedezetet a hitelező banknak, ez a lakossági hitelállomány 1 százalékát, illetve a jelzálogpiaci állomány két százalékát érinti - közölte hétfőn Mugur Isărescu, a román nemzeti bank kormányzója. A törlesztést kiváltó ingatlanátadást egy május közepétől hatályos törvény tette lehetővé. A jegybank kormányzója szerint a hitelesek 3900 ingatlanhitel esetében értesítették bankjukat arról, hogy élni akarnak a törvény adta lehetőséggel, csaknem kétharmaduknál az adósságteher meghaladja a fedezet piaci értékét. A törlesztés helyett inkább lakásukról lemondó hitelesek csaknem fel svájci frankban adósodott el. A bankok korábban hevesen ellenezték a törvény elfogadását, azt állítva, hogy az alapjaiban fogja megrengetni a hitelpiacot. Megnövekedett kockázataikra hivatkozva már a törvény hatályba lépése előtt a korábban szokásos 15 százalékról 30-35 százalékra emelték a jelzáloghitel folyósításához megkövetelt önrészt, ami aztán a hitelezés csaknem teljes lebénulásához vezetett. Az ügyfelek idén valósággal megrohamozták az Első otthon nevű állami hitelgaranciaprogramot, amelynek révén az első lakásukat vásároló fiatalok alig 5 százalékos előleg befizetésével vehetnek fel kedvezményes jelzáloghitelt. A megnövekedett kereslet miatt a kormány májusban 1,5 milliárd lejről 2 milliárd lejre növelte a lakásvásárlási program garanciakeretét, de az igényeket így sem tudta kielégíteni. Miután kiderült, hogy az ingatlanátadás törvénye mégsem okoz "rendszerszintű válságot" a bankpiacon, július folyamán több romániai bank is bejelentette, hogy 25, illetve 20 százalékra csökkenti az ingatlanhitelek önrészét.

Alkategóriák