Hírek

 

Tízezer eurós alsó értéket szab meg egy új európai uniós irányelv az uniós forrásokat érintő korrupciós ügyek bűncselekményként való besorolásához. Mindez annak kapcsán érdekes, hogy Romániában arról zajlik vita, mekkora összeghatárt szabjanak meg, amely alatt a hivatali visszaélés nem minősül bűncselekménynek. Az Európai Parlament és az Európai Tanács által elfogadott irányelv értelmében kimondottan kemény büntetéssel kell sújtani azokat, akik visszaélnek az európai uniós pénzekkel. Legalább négyéves szabadságvesztéssel sújtandó az a személy, aki 100 000 eurósnál nagyobb kárt okoz. A minimális összeg, amely alatt az illetékes szervek eltekinthetnek a büntetőjogi felelősségre vonástól 10 000 euró, vagyis mintegy 45 000 lej. Ez esetben az irányelv rámutat: a tagállamok nem büntetőjogi szankciókat is alkalmazhatnak. Az irányelv szerint a korrupció kiemelten súlyos fenyegetést jelent az EU pénzügyi érdekeire. „Mivel minden, közhivatalt betöltő személynek kötelessége pártatlanul dönteni, a döntéshozatali vagy elbírálási folyamat befolyásolását célzó vesztegetést, illetve a vesztegetés elfogadását korrupcióként kell besorolni függetlenül attól, hogy az érintett személy mely országban vagy nemzetközi szervezetben tevékenykedik. A direktívát idén július 5-én fogadták el, és július 28-án jelent meg az EU hivatalos közlönyében. A tagállamoknak 2019. július 6-ig kell saját jogrendjükbe bevezetniük. Az irányelv román szempontból azért érdekes, mert a országban az év eleje óta vita zajlik arról, mekkora értékhatáron alul ne minősüljön bűncselekménynek a hivatali visszaélés. Florin Iordache, a képviselőház szociáldemokrata alelnöke szerint 200 000 lejben kellene az összeget megszabni, de akár 400 000 lejes alsó küszöbértéket sem tart elképzelhetetlennek. Ellenzéki politikusok és elemzők szerint a nagyobbik kormánypárt célja az, hogy megmentsék Liviu Dragnea pártelnököt egy újabb ítélettől, amely egy 180 000 lejes kárt okozó hivatali visszaélési ügy miatt indult bűnvádi eljárás nyomán várhat rá.

2017.08.08

Keresztúr él, dolgozik, együtt örül ennek a rendezvénynek, és jó látni, hogy ez a közösség ünnepe, mondta Dr. Verestóy Attila szenátor Székelykeresztúron, a Kistérségi napok hivatalos megnyitóján.
Sokan vagyunk itt olyanok, akik máskor, másként nem találkoznak, mert jellemző, hogy nem figyelünk a hétköznapokban egymásra, de itt lehetőségünk van szót váltani, kezet rázni egymással, hallhatták a szenátort azok, akik pénteken a székelykeresztúri főtérre jöttek kikapcsolódni. Egy ilyen alkalom arra is jó, túl azon, hogy jó hangulatban töltünk el órákat, napokat a barátokkal, ismerősökkel, folytatta, hogy ismét ráébredjünk, érdemes dolgozni együtt és megőrizni mindezt nem csupán saját magunk érdekében, hanem a következő nemzedékek számára is, mondta Dr. Verestóy Attila.
A július 31-én startoló Kistérségi napok és Petőfi hét augusztus 5-én ért véget tűzijátékkal koronázva meg a hat napos rendezvényt, melynek rendhagyó momentumai is voltak, mint például az első Kistérségi duatlon és triatlon verseny, vagy az első alkalommal megszervezett Petőfi-emlékvacsora. Továbbra is népszerű a Petőfi nyomdokain végigguruló kerékpártúra, mely a költőhöz köthető környékbeli állomásokat keresi föl, és végcél a fehéregyházi Ispán-kút. Rafai Emil polgármester ünnepi köszöntőjében külön kiemelte, hogy idén szándékosan fordítottak nagyobb hangsúlyt a sportra és a kultúrára, ugyanis mindkettőre egyre nagyobb az igény, melynek különösen örül, s mint mondta, az elkövetkezőkben is ez marad a Kistérségi napok irányvonala.

2017.08.07

Figyelmen kívül hagyták három intézkedés együttes hatását azok az adótanácsadók, akik azt mondták, hogy csökkenni fognak a fizetések, ha a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetését a munkáltatóról teljesen a munkavállalóra ruházzák át – közölte Ionuț Mișa pénzügyminiszter.  Követtem a sajtóban megjelent híreket és az adótanácsadók véleményét, és úgy gondolom, nem értették meg, hogy lesz három intézkedés, amelyek együttesen fejtik ki hatásukat: 39 százalékról 35 százalékra csökken a járulékok mértéke, 16 százalékról 10 százalékra csökken a jövedelemadó, a tb kifizetése pedig a munkáltatóról a munkavállalóra hárul” – fejtette ki.  Konkrét példával is előrukkolt. „Egy 10 000 lejes bruttó fizetés után a munkáltató 22,75 százalékot, vagyis 2275 lejt fizet be járulékként, s további 16,5 százalékot, vagyis 1650 lejt fizet a munkavállaló, így 8350 lej marad. Miután levonjuk a 16 százalékos jövedelemadót, 7014 lejt vihet haza. Január elsejétől a bruttó fizetés 12 275 lej lesz, mivel a munkáltatónak nem kell járulékot fizetnie. A munkavállalónak 35 százalékot, vagyis 4296 lejt kell befizetnie, a 10 százalékos jövedelemadó befizetése után pedig a nettó fizetése 7081 lej lesz. Tehát a fizetés növekedéséről, nem pedig a csökkenéséről beszélünk” – magyarázta Ionuț Mișa. Leszögezte továbbá, hogy a kormány felvállalja a költségvetésre gyakorolt „többmilliárdos” hatást, amit a jövedelemadó 10 százalékra történő csökkentése fog okozni.

2017.08.07

Meghosszabbították a Nyilas Misi ösztöndíjpályázat leadási határidejét augusztus 31-ig.  A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület kuratóriuma a 2017/2018-as támogatási évre szóló ösztöndíj-pályázatának leadási határidejét augusztus 31-ig meghosszabbította. A pályázatot ösztöndíj-támogatás céljából a 2016/2017-es tanévben magyar nyelvű oktatásban részt vevő, 6–10. évfolyamon tanuló, kiemelkedő tehetséget mutató és szociálisan hátrányos helyzetű diák szülője/gyámja, mint magánszemély nyújthatja be. A pályázattal kapcsolatban további információkat a 10 és 16 óra között hívható 0264-531153-as, 0787-671137-es telefonszámokon, vagy a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen, illetve a pályázat honlapján kaphatnak.

2017.08.07