Hírek

Kiegészítették az ország fűtőanyag-tartalékát, így az jóval több mint amennyit a törvény a hideg időszakra előír – tájékoztatottak a hatóságok. Toma Petcu, energiaügyi miniszter elmondta, idén a hideg időszakra való felkészülést sokkal hamarabb elkezdték, mint a korábbi években, és a tartalékok beszerzése során nagyon hideg téllel, megemelkedett földgáz és villamosenergia-fogyasztással számoltak. Hozzátette, Románia segítségnyújtási megállapodást is kötött a szomszédos államokkal, arra az esetre, ha fűtőanyag nélkül maradna az ország. A tárcavezető azt is hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban nem kellene emelni sem a földgáz, sem az elektromos energia árát.

2017.11.22

Szociális jelleget szánnak a bukaresti hatóságok az Első otthon programnak – jövőre azonban még nem várható változás. Az Első otthon program szociális vonzatának az erősítését fontolgatják a bukaresti hatóságok, ám ígéreteik szerint jövőre még nem lesz jövedelemküszöb. Mint Ştefan Nanu, az Államkincstár vezérigazgatója tájékoztatott, a pénzügyminisztérium és a Román Nemzeti Bank (BNR) továbbra is azt tervezi, hogy egy idő után csak a legrászorulóbb rétegek élvezhessék az állami garancia által biztosított kedvezményes hitelfeltételeket ingatlanvásárláskor. Az Első otthon program uralja az ingatlanpiacot, ám nem az állam feladata domináns szereplőnek lenni egy olyan piacon, amelyen amúgy is jelentős a kereslet és a kínálat, tehát állami beavatkozás nélkül is működnie kellene” – magyarázta a módosítások szükségességét a szakember. Emlékeztetett, az ingatlan- és hitelpiacnak a válság éveiben történt megroppanásakor bevezetett kormányprogram első nagy módosítását ettől az évtől hajtották végre, amikor bevezették, hogy már csak az újépítésű ingatlanok esetében garantálja az állam az érték 50 százalékát, a régi lakásoknál csak 40 százalékot szavatolnak. A program szociális jellegének erősítése azt jelenti, hogy még kisebb plafonértékek lennének, mint most, és csak bizonyos társadalmi kategóriák férhetnének hozzá a hitelkonstrukcióhoz, természetesen figyelembe véve az ezzel járó kockázatokat” – fejtette ki a kincstári illetékes.

2017.11.21

Elutasította hétfőn a szenátus a Nemzeti Liberális Párt (PNL) indítványát, amely megtiltaná a büntetőperben jogerősen elítélt személyeknek, hogy jelöltessék magukat az államelnök-választáson. Az indítványt harminc szenátor támogatta, hatvanan ellenezték. Az elnökválasztást szabályozó, 2004/370-es törvényt módosító tervezet értelmében nem indulhatnának az államelnök-választáson olyan személyek, akiket jelöltségük benyújtásáig jogerősen elítéltek büntetőperben.A tervezet indoklása értelmében e kitétel bevezetése előrelépést jelentene a korrupcióellenes harcban. A törvényjavaslat ügyében a képviselőház a döntő fórum.

2017.11.21

A szexuális zaklatásra vonatkozó előírások szigorítása érdekében nyújtott be törvénymódosító tervezetet a parlamentbe Oana Bîzgan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője. A politikus azt kifogásolja, hogy a hatályos törvények csak a munkahelyi vagy hasonló környezetben történő zaklatást büntetik, és egyszerűen nem létezik jogszabály a más jellegű nyilvános térben vagy magánterületen végbemenő szexuális visszaélésre vonatkozóan. Holott ennek orvosolását már számtalan alkalommal kérték civil szervezetek. A szexuális zaklatásért járó büntetésről egyébként csak a büntető törvénykönyv rendelkezik.  Oana Bîzgan a 2002/202-es számú, a férfiak és nők esélyegyenlőségét szabályozó jogszabályt szeretné módosítani úgy, hogy a zaklatás ne csak munkahelyi, hanem bármilyen más környezetben – a nyilvános és a magánszférában is – minősüljön büntetendőnek. Az USR képviselője a Mediafax hírügynökség által idézett közleményben rámutatott: a zaklatás Romániában is rengeteg lányt és nőt érint, a probléma nagyságát a #MeToo mozgalom is jól mutatja. „Tízből nyolc nő nem érzi magát biztonságban, amikor éjszaka egyedül kell hazamennie, tízből négy pedig nappal sem érzi magát biztonságban. Tízből hét nő úgy gondolja, ha a nyílt utcán zaklatás éri, senki nem fog közbelépni, hogy segítsen neki” – hívta fel a figyelmet Oana Bîzgan. A tervezet szerint 3000 és 100 ezer lej közötti bírság járna a zaklatásért, ha az nem minősül bűncselekménynek. A bírságok kirovásáért a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó hatóságok lennének felelősek.

2017.11.21

Alkategóriák