Hírek

Meghaladta a vadkárok száma a tavalyit Hargita megyében. A vadak, elsősorban a medvék főleg a termőföldeken garázdálkodnak, de szinte minden napra jut kárfelmérés az elpusztított háziállatok miatt is. Van olyan gazda, aki nem mer bemenni saját kukoricásába a medvék miatt.  Az év eleje óta 295 vadkárt vett nyilvántartásba a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, ezek közül mintegy 200-at medvék okoztak. Ez nagyjából ötvennel több eset, mint tavaly. A károk száma napról napra nő – tájékoztatott az ügynökség igazgatója. Domokos László József elmondta, a termőföldeken, de gazdaságokban, legelőkön is történnek károk. Főként teheneket pusztítanak el a medvék, és szinte mindennaposak a hasonló esetek. A mezőgazdasági területek közül elsősorban a kukoricásokat éri kár.  Nemcsak a vadkárok jelentenek problémát a vidéken élők számára, hanem az is, hogy a medvék bejárnak a településekre, az emberek pedig félnek.. Bálint Elemér Imre úgy véli, jövőre robbanásszerűen fog nőni a medvepopuláció, és attól tartanak, hogy a házból se fognak tudni kimenni a nagyvad miatt. Megtörténhet az is, hogy jobb híján a lakosság próbálja szabálytalanul megoldani a gondot, például hajtásokat szerveznek, ezzel azonban csak a szomszédos településen élők baját gyűjtenék meg, és néhány napon belül úgyis visszatérnének a medvék – magyarázta Bálint. A bejelentett esetek szerint Homoródszentmárton községben megháromszorozódott a medvék által okozott károk száma tavalyhoz képest. A nagyvad gyakori felbukkanása miatt a vadászok két-három naponta járnak riasztani a társulat által ügykezelt területekre – tudtuk meg Jakab Attilától, aki a község polgármestereként és a Nagy-Küküllő Vadásztársulat elnökeként két nézőpontból is ismeri a problémát. Elmondta, annak, hogy jelentősen megnőtt a feljegyzett vadkárok száma, az is a magyarázata, hogy győzködik a község lakóit, jelentsék be a károkat. A társulat elnökeként az a tapasztalata, hogy akár mindennap mehetnének riasztani a környékbeli településekre, olyan gyakori a medvék felbukkanása. Viszont el sem tudnak jutni mindenhova, ahonnan el kellene kergetni a medvéket. Jelentős túlszaporulat jellemzi a medvepopulációt, és amíg nem bízzák szakemberre a kialakult helyzet megoldását, addig nem várható változás. Sem a problémás nagyvadak áttelepítése, sem más hasonló módszer nem oldja meg a gondot. Csak egy megoldás van: a kilövés – summázta a helyzetet Jakab. A Nagy-Küküllő Vadásztársulat területein kétszáz medvét kellene kilőni a több mint háromszázas állományból – magyarázta a terület eltartóképessége alapján a szakember. Hozzáfűzte, a környezetvédelmi minisztérium által meghatározott adatok szerint csak huszonnyolc medve élhetne optimális körülmények között a mintegy 110 ezer hektáros vadászterületen. A valóságban viszont több mint tízszer annyi a medve a vadásztársulat által ügykezelt területen.

2017.09.19.

Krízishelyzetekben használható gyorsriasztási rendszer kiépítését kéri Klaus Johannis államfő a kormánytól. Az elnök szerint a vasárnap pusztító vihar felfedte hiányosságokat, amelyek megmutatkoznak a katasztrófa-elhárítás és a lakosság gyors figyelmeztetése terén. Johannis szerint megengedhetetlen, hogy az internetsebességéről és az IT-szakemberek nagy számáról híres Romániában ne létezzen egy, a kormány által kezdeményezett, sürgősségi helyzetekben alkalmazható rendszer a lakosság riasztására. Az államfő részvétüzenetet küldött a halálos áldozatok hozzátartozóinak és gyors felépülést kívánt a sérülteknek, ugyanakkor leszögezte: a veszélyes meteorológiai jelenségek gyakorivá válása miatt elfogadhatatlan, hogy akadozva működjön az állami intézmények belső kommunikációja, hisz ezeknek nemcsak a katasztrófák következményeit kell orvosolni, hanem feladatuk a megelőzés, a lakosság gyors riasztása is - olvasható az államelnöki hivatal hétfői közleményében. Johannis a lakosság figyelmeztetésére alkalmas gyorsriasztási rendszer kiépítését, valamint a krízishelyzetek kezelésének hatékonyabbá tételét kéri a kormánytól.Az államfő az oktatás szerepét is megemlítette a katasztrófa-elhárításban. "Elengedhetetlen az állampolgárok felkészítése, és ebben az iskola nagyon fontos szerepet játszik. Csak egy folyamatos tájékoztató kampány révén tudjuk fejleszteni az emberek reagálási és elhárítási képességét, amelyre veszélyes meteorológiai jelenségek vagy más válsághelyzetek esetén szükségük van" - szögezte le Johannis.

2017.09.19

A rekordmennyiségű pityókaterméshez Hargita megyében is alacsony árak társulnak. A gazdák öröme tehát nem felhőtlen, hiszen hiába a hektáronkénti 26 300 kilogrammos átlagtermés, az eladható pityóka kilogrammonkénti ára mindössze 40–50 bani között változik.  Hargita megyében idén 8250 hektáron ültettek pityókát a növénytermesztők. Az időjárás kedvezett a termésnek, amelynek begyűjtéséhez az előző évekhez képest valamivel korábban hozzá is tudtak fogni a gazdák – augusztus közepén már ötven hektárnyi területről fel volt szedve a krumpli. Az elmúlt hetekben sem tétlenkedtek a Hargita megyei mezőgazdálkodók, hiszen mostanra 6315 hektárnyi területen már befejezték a pityókaszedést, ez a teljes terület mintegy 80 százalékát jelenti- osztotta meg Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Rekord krumplitermésre van kilátás Kovászna megyében. A szakértők becslései szerint átlagosan 28 tonna burgonyát szedhetnek fel a gazdák hektáronként. Az igazgató azt is elmondta, a megyei átlagtermés 26 300 kilogrammra tehető hektáronként, ami rekordtermésnek számít. Alcsíkon és Középcsíkon olyan parcellák is voltak, ahonnan 35 tonna körüli terméshozamot gyűjthettek be a termelők. Az átlaghoz képes Gyergyó vidékén lett gyengébb a termés, de a korábbi évekhez képest ott is kedvezőbben alakult – részletezte a szakember. Török Jenő megjegyezte azt is, hogy nemcsak sok a burgonya a földeken, hanem egészségesek is. Mindemellett magas az eladható, nagy méretű gumók aránya – ez a szakember szerint annak köszönhető, hogy éppen akkor esett, mikor a legnagyobb szükség volt rá. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy ezzel szemben szinte szégyen, hogy milyen alacsony árat kínálnak a burgonya kilójáért – mindössze 40–50 banit, s egyelőre jelentős kereslet sincs a pityókára.
A termelők viszont bíznak abban, hogy az érdeklődés és az ár jó irányba alakul a következőkben. A szakember szerint fontos, hogy a vásárlók helyi termelőktől vegyék meg a burgonyát, azt fogyasszák az import helyett. A szomszédban már nem látnak nagy üzletet a pityókában Míg a kilencvenes években még 25 ezer hektáron termesztettek burgonyát Brassó megyében, ez mára 4100 hektárra csökkent. Pedig Brassó korábban a legnagyobb burgonyatermelő megyének számított Kovászna és Hargita mellett. A szomszédos megyében a piac váltásra késztette a gazdákat. Egyébként Hargita megyében egyre csökken a pityókával beültetett parcellák mérete. Török Jenő szerint jelentős csökkenés a következő években már nem lesz, nyolcezer hektár körül stagnálni fog, ugyanis ha a kistermelők csökkentik is a pityókaföldjeiket, a nagy termelők megtartják területeiket, hiszen a meglévő méretekre van beállítva a vetésforgó, beszerezve a gépek. Emellett a megyében az időjárási és földrajzi adottságok miatt kevés az olyan növény, amire cserélni lehetne a burgonyát.

Pozitívan véleményezte a kormány azt a KRESZ-módosító törvénytervezetet, amely szigorítja azoknak az autósoknak a büntetését, akik nem állnak meg a rendőrség jelzésére. A Digi24 beszámolója szerint a jogszabályt a honatyák egy csoportja nyújtotta be a parlamentbe. Előírásai szerint 90 napra elveszíti a jogosítványát az a sofőr, aki nem veszi figyelembe a szolgálati idejében lévő rendőr megállásra intő jelzését. A tervezet indoklása szerint az utóbbi időben egyre gyakoribbak az autós üldözések, nem egy esetben a rendőröknek szolgálati fegyverüket is használni kellett arra, hogy megállásra kényszerítsék az előlük menekülő gépjárművezetőket. A szigorítás az előterjesztők szerint megfékezné az illegális autóversenyek jelenségét is. Ezek résztvevőit is üldözőbe kell venniük a rendőröknek, ami sok esetben halálos áldozatokkal járó balesetekkel végződik.

2017.09.18.

Alkategóriák